Legkeresettebb alkotók
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Batthyány Gyula keresett alkotó
    Batthyány Gyula
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Martinszky János (1909-1949)

Életrajz

festő
Ópécska, 1909. augusztus 8. - Mohács, 1949. szeptember 2.

1928-33: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Rudnay Gyula, Bosznay István, Pécsi Pilch Dezső. 1921-ben települt át családjával Arad megyéből Budapestre. 1936-ban rajztanári állást kapott Mohácson, s ott élt haláláig. 1939: a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága tagja. 1942-ben ismerkedett meg Martyn Ferenccel. 1943-tól a mohácsi Városi Múzeum vezetője. 1946-tól az Elvont Művészek Csoportja és a Konkrét Művészet Magyarországi Csoportja tagja. 1947-ben meghívást kapott a Réalité Nouvelles első kiállítására Párizsba. A főiskola elvégzése után az állástalan ~ szobrászattal, valamint gobelintervezéssel és szövéssel is kísérletezett. Utóbbit a Székesfővárosi Ipariskolában sajátította el. Festői fejlődésének kulcsa a fokozatos eltávolodás Rudnay szemléletétől, először a novecentista ideál irányába tett kitérővel, majd a vidéki elvonulás keltette folklorisztikus inspirációkkal. Később az orientáció módosulását az európai avantgárd értékek felfedezése jelzi, amihez inspirációt az idősebb barát, Martyn Ferenc nyújtott. Martyn hatására lett a nonfiguratív szürrealizmus elkötelezett művelője, s az ő közvetítése révén kapcsolódott be az országos művészeti közéletbe, csatlakozott az elvont művészet csoportosulásaihoz. Festészete 1947-48-ra végképp levetkőzte mesterségbeli görcsösségét, s élete utolsó két évében kialakult szuverén, oldott festői nyelve, a magyar lírai absztrakció rá jellemző önálló dialektusa.
Mesterei: Rudnay Gyula, Bosznay István, Pécsi Pilch Dezső.

Egyéni kiállítások
1947 • Galéria a 4 Világtájhoz
1981-82 • Janus Pannonius Múzeum Modern Képtár, Pécs
1990-96 • Kanizsai Dorottya Múzeum Kiállítóterme a Kossuth filmszínházban [Kolbe Mihállyal], Mohács (állandó kiállítás).

Válogatott csoportos kiállítások
1935 • Szinyei Társaság X. Tavaszi Kiállítása, Budapest
1939 • Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága Őszi Kiállítása, Katolikus Kör, Pécs
1946 • Az elvont művészek I. magyar csoportkiállítása, Képzőművészek Szabadszervezete
1947 • Magyar Művészhetek, reprezentatív képzőművészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • Az elvont művészek II. magyar csoportkiállítása, Magyar Képzőművészek Szabadszervezete
1948 • Hagyományok, Budapesti Műszaki Egyetem Építész Kollégium Bercsényi Klubja, Budapest
1973 • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1984 • Európai Iskola, Műcsarnok, Budapest, Győr • Az Ismeretlen Európai Iskola, Budapest Galéria, Budapest

Művek közgyűjteményekben
Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár • Szombathelyi Képtár, Szombathely.

Irodalom
RABINOVSZKY M.: Vidéki művészeink, Szabad Művészet, 1947/8.
SZEGI P.: Kiállítások naplója, Tér és forma, 1947/139.
HÁRS É.: Adatok Pécs művészeti életéhez, Jelenkor, 1965/4.
HÁRS É.: A mai magyar festészet kiállítása Mohácson, Jelenkor, 1968/7-8.
LÁNCZ S.: Az Elvont Művészek Csoportja, JPMÉ, 29., Pécs, 1985
GYÖRGY P.-PATAKI G.: Az Európai Iskola és az Elvont Művészek Csoportja, Budapest, 1990
VÁRKONYI GY.: Újabb adatok ~ pályájához, JPMÉ, 39. Pécs, 1995
VÁRKONYI GY.: ~, Pécs, 1997
VÁRKONYI GY.: Az ismeretlen ~. Felfedezett és felfedezésre váró életművek, Szombathelyi Képtár, Szombathely, 1998.
Várkonyi György

Lexikális referencia

Magyar: ML:3/253,